Jogosítványt szeretnék

Ha megszületett a fontos elhatározás, az első lépés:

Az egészségügyi alkalmasság megállapítása

A gépjárművezetői tanfolyamra való jelentkezés alapfeltétele mindenki számára, hogy megfeleljen az egészségügyi alkalmassági vizsgálat követelményeinek. Az alkalmasság kritériumait a 13/1992. (VI. 26.) NM-rendelet pontosan szabályozza.
Az enyhén mozgáskorlátozott úrvezető-jelölteknek el kell látogatniuk a lakó- vagy tartózkodási helyük szerinti háziorvoshoz, aki megállapítja, hogy van-e a jelentkezőnek olyan testi, szellemi, illetve érzékszervi fogyatékossága, ami alkalmatlanná teszi a járművezetésre.
A komolyabb mértékben mozgáskorlátozott vagy speciális szükségletű jelentkezők – például azok, akik csak művégtag használatával képesek járművet vezetni, illetve akik kizárólag meghatározott típusú vagy átalakított, illetve segédberendezéssel ellátott közúti jármű használatával alkalmasak a járművezetésre – egészségügyi alkalmassági vizsgálatát az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet lakó- vagy tartózkodási hely szerint illetékes első fokú szakértői bizottsága végzi.


Nagyobb térképre váltás

A szakértői bizottság munkájában – annak megállapítása céljából, hogy a jelentkező által majdan vezetendő járművön milyen átalakításokat kell eszközölni, illetve, hogy azzal kapcsolatban mely segédberendezéseket kell használni – egy, a Nemzeti Közlekedési Hatóság által kijelölt műszaki szakértő is részt vesz.

Az első fokú egészségügyi alkalmassági vizsgálat díjai:

– 40 éves korig: 6800 Ft
– 40 és 60 éves kor között: 4500 Ft
– a 60. életév betöltését követően: 2300 Ft

Fontos: a helyszínen kifizetett vizsgálati díj ellenében az orvos vagy a vizsgálatot végző szerv köteles nyugtát adni, és a vizsgálat elvégzését kizárólag az alábbi okból jogosult megtagadni.

Az orvos vagy a bizottság nem végzi el a vizsgálatot, ha...

...az alkalmassági vizsgálatra jelentkező nem rendelkezik a Társadalombiztosítási Azonosító Jelét tartalmazó hatósági bizonyítvánnyal, vagyis TAJ-kártyával. Trükközni nem érdemes, ugyanis a TAJ-szám érvényességét az egészségügyi alkalmasságot végző orvos, illetve szakértői bizottság minden esetben ellenőrzi az Országos Egészségügyi Pénztár (röviden OEP) elektronikus nyilvántartása alapján. Amennyiben TAJ-kártyánk érvénytelen, a vizsgálatot nem végzik el. Ilyenkor a biztosítási jogviszony rendezése érdekében, regisztráció céljából haladéktalanul forduljunk a lakó- vagy hivatalos tartózkodási hely szerint illetékes regionális egészségbiztosítási pénztárhoz, ugyanis az esetleges járulékfizetési mentességet csak a pénztár adhat. Ilyen esetekben konzultáció történik az OEP és az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) között a jogviszony tisztázása érdekében. Fizetési mentességet kaphatnak egyebek mellett a baleseti táppénzben, baleseti járadékban, nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők is kaphatnak.
Előfordulhat, hogy a TAJ-kártya ellenőrzéskor derül ki számunkra: mindezidáig hivatalos bejelentés nélkül dolgoztunk. Ilyenkor először a munkahelyünkkel próbáljuk meg orvosolni a problémát, mert ha azt jelezzük az APEH felé, az akár öt évre visszamenőleg is ellenőrizheti, hogy munkáltatónk mennyi járulékot fizetett ki számunkra, és visszamenőlegesen, kamatokkal terhelve hajtják be a munkáltatón az elmaradt járulékokat. Szinte biztos, hogy így elveszítjük munkahelyünket, és egy hivatalból indított esetleges vagyonosodási vizsgálat mi is pórul járhatunk.

Az orvos vagy a bizottság nem végezheti el a vizsgálatot, ha:

...az alkalmassági vizsgálaton megjelent személy pillanatnyi egészségi állapota hátrányosan befolyásolná a vizsgálat eredményét. Ilyen eset lehet, ha a vizsgálandó személy például alkoholos vagy gyógyszeres befolyásoltság alatt áll, lázas beteg, vagy – baleseti sérülés  következtében – mozgásában a vizsgálat pillanatában súlyosan akadályoztatva van (kéz-, láb-, medenceövi törések stb.)

Az egészségügyi vizsgálat eredménye

Az egészségügyi vizsgálat eredményét – az időszakos vizsgálattal és az esetleges soron kívüli vizsgálattal egyidejűleg – a vizsgálatot végző szervnek írásban kell közölnie a vizsgált személlyel.

Feltételes és korlátozott alkalmasság
Mozgáskorlátozottak illetve speciális szükségletűek esetében előfordulhat, hogy az alkalmasságot feltételekkel állapítja meg a vizsgálatot végző szerv. Elsősorban akkor kell erre számítani, ha a járművezető csak valamilyen gyógyászati segédeszköz (pl. művégtag) vagy a szokásostól eltérő kezelő berendezéssel (pl. kézi működtetésű gázzal vagy fékkel) ellátott járművel tud részt venni a forgalomban.
A feltételek mellett a vizsgálatot végző például sebességkorlátozást is megállapíthat annak alapján, hogy a járművezető fogyatékossága okán vagy a gépjármű átalakítása miatt milyen sebességgel tud biztonságosan közlekedni. Az ilyen korlátozásokat minden esetben beiktatják a jogosítvány erre vonatkozó részébe. Amennyiben az ilyen tényező bizonyítható, és a korlátozás bejegyzésre került, minden olyan kárért, amit a korlátozás hanyag megszegésével okoz az illető személy, a teljes felelősség őt terheli mind büntetőjogilag, mind pedig anyagi vonatkozásban (a biztosítótársaságok a kötelező- és casco-biztosítási szerződések mentesülési kitételei alatt részletesen is kitérnek erre).

FONTOS: A fenti okokból kifolyólag mindenképpen őrizzük meg az alkalmassági véleményt, mert azt a vezetői engedély kiállításakor be kell mutatni (ennek alapján állapítják meg a járművezetői engedély érvényességi idejét, valamint jegyzik be az egészségügyi alkalmassággal kapcsolatos feltételek és korlátozások kódjait a jogosítványba).

Alkalmatlanság

A vizsgálatot végző szerv – természetesen szigorú kritériumok alapján – megállapíthatja a vizsgált személy alkalmatlanságát is, és azt az alkalmassági véleményben – amelyet hivatalból megküld a területileg illetékes közlekedési igazgatási hatóságnak – rögzíti is.
Amennyiben az orvos vagy a bizottság úgy ítéli meg, hogy a vizsgált személy állapotában előreláthatóan olyan mértékű javulás következik be, hogy az akár az alkalmasság megállapítását is lehetővé teszi, a megfelelő időpontra újabb alkalmassági vizsgálatot tűzhet ki. Amennyiben a vizsgáló szerv ezt valamilyen okból nem teszi meg, úgy ezt az első fokon alkalmatlannak nyilvánított személy is kezdeményezheti – feltéve, hogy hivatalos orvosi véleményt visz arról, hogy állapotjavulása eléri azt a szintet, amely alapján feltehetően alkalmasnak nyilvánítják.

Kivételes intézkedések

Előadódhat, hogy az orvos ugyan alkalmasnak találja a vizsgált személyt, ugyanakkor a vizsgálat során feltár valamilyen szervi problémát. Amennyiben a biztonságos vezetés érdekében erről a vizsgált személynek feltétlenül tudnia kell, az orvosnak az elváltozás tényét feltétlenül közölnie kell vele.
Amennyiben az orvos szükségesnek tartja, elrendelhet előzetes vagy rendkívüli
pályaalkalmassági vizsgálatot is.

Fellebbezés

Amennyiben a vizsgált személy nem ért egyet az alkalmassági véleményben foglalt orvosi megállapításokkal, úgy a vélemény kézhezvételét követő 15 napon belül ún. felülvéleményezési kérelmet nyújthat be az első fokon a vizsgálatot elvégző orvoshoz vagy bizottsághoz. Az illető szerv a kérelmet továbbítja az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézetnek, amelynek első fokon eljáró bizottsága dönt a kérelemről. Fontos szabály, hogy a másodfokú véleményezésben nem vehet részt olyan orvos, aki már az első fokon is eljárt.


A másodfokú vizsgálatért fizetendő térítési díjak magasabbak, mint az első fok esetében:
– 40 éves korig: 10100 Ft
– 40 és 60 éves kor között: 6800 Ft
– a 60. életév betöltését követően: 4500 Ft